2014. szeptember 3., szerda

Minutes volantes


Palya Bea-napok vannak, az otthoni dolgozás sanyarú óráit feldobandó.
Óóó melyiket is szeressem. Psyché? Oké, ezt most nem olyan vidám, de rég szeretném a cd-t.
Majd holnap lesz vidámabb is.



2014. augusztus 31., vasárnap

.

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja

ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat nélküled
föl újra nem loboghat

nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok

már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak



2014. február 27., csütörtök

Az kihívásokrúl

Kezdetben volt a moly és voltak a kihívások, amik lánykori nevükön esemény néven futottak egyébként, mert én még erre is emlékszem, de az esemény azóta mást jelent (tényleg eseményt). Nem mondom, jó sok plecsnit begyűjtöttem én is kihívásokból, sőt még indítottam is kettőt, csak aztán a moly infantilizálódásával valahogy a kihívások is olyanok lettek, amiktől égnek áll az ember haja - mittudomén, olvass el 20 kék borítós könyvet, és ez még a normálisabbak közül való, de őszintén, mi értelme 20 kék borítós könyvet olvasni? Kihívásszkeptikus lettem, egy csomóról le is iratkoztam, mert nem sikerült teljesíteni, meg aztán biztos van olyan is, ami úgy maradt, teljesítetlenül.
Ennek ellenére azért mégis van egy-két kihívás, ami még fel tud dobni.

Például a @Lobo-féle várólistacsökkentés, amit az elejétől kezdve mindig sikerült megcsinálnom, igaz, az első évben jól megszívtam, mert nem volt pótlistám, azóta viszont mindig 12+12 könyvvel pályázok, és ebből soha nem olvasok többet 12-nél, de annyit viszont igen. Jelenleg 810 elemű a várólistám, és nyilvánvaló, hogy nem fogom elolvasni mindet, főleg ami már évek óta rajta van, és már magam is unom látni, ugyanakkor törölni mégsincs kedvem, mert hátha azért mégis. Ami viszont érdekes, hogy nem is olyan egyszerű ebből a mennyiségből 24-et kiválogatni. Mert valahogy mindig az derül ki, hogy akkor éppen egyikhez sincs kedvem... és persze ehhez tartozik, hogy amihez épp lenne, az nem elérhető. Mondjuk ez a könyvtárazás gyönyörűsége, és azt nem muszáj mindenkinek érteni.
Taktikám a várólistacsökkentéshez a következő: minden hónapban egyet kell olvasni. Ez elég jól szokott működni, mert még ha egy-két hónappal el is marad az ember, akkor azt lehet pótolni. Jelenleg már túlteljesítettem, mert ötöt elolvastam, egyet pedig félredobtam, olyan szörnyű volt, és pont emiatt nekem mindenképp jól jön a pótlista, mert azért annyira száz százalékra nem tudom belőni, hogy tényleg fog-e tetszeni minden könyv.
http://moly.hu/polcok/2014-es-varolistas-jatek

A második kihívást, ami tetszik, @danlin találta ki: 2014 - 14 szerző - 14 nemzet. Tavaly teljesítettem a 13 szerzőset. Jó volt. Azért szeretem ezt a kihívást, mert sok minden érdekel, így mindenféle nemzetiségű írók könyvei is. És ebből is már hét megvan idén.
http://moly.hu/polcok/14-nemzet-2014-ben

Aztán... tavaly elég sok Szabó Magdát (újra)olvastam, ez mondjuk a szakdolgozatomnak köszönhető, de akkor találtam ki, hogy jó lenne mindig valamilyen évet tartani. Kosztolányira vagy Karinthyra gondoltam, de aztán valahogy mégse volt túl meggyőző az ötlet (bocs, Dide, Frici... talán majd máskor...)
Úgyhogy ezen a ponton hamvába is halt volna a dolog, hacsak meg nem találom @hóvirág 303 híres regény kihívását (de az is lehet, hogy @Gregoria_Hill ajánlotta). Ebben az a jó, hogy egyrészt meg is van nekem a könyv, másrészt meg azért, mert akkor most ilyen évem lesz. Illetve meg jövőre két hónap, mert március 1-jéig tart a kihívás. Szépséghibája a dolognak viszont, hogy 20 könyvet kell elolvasni, és már egy éve tart, ámde én ezalatt egyetlen könyvet sem olvastam, ami jó lenne rá, úgyhogy mind a húszat egy év alatt kell elolvasnom. Kicsit sok... Egyébként eddig a 94-et olvastam a 303-ból, és azért jobbára a híresebbek megvoltak. 62 könyvet választottam, amiből lehet még lehet tovább válogatni, és az is jó benne, hogy elég sok közülük fenn van a MEK-en vagy a PIM DIA-n, és így olvashatom az e-bookomon.
Ebből még nincs polc, mert most olvasom az első könyvet hozzá, Szilágyi Istvántól a Hollóidőt. Nagyon tetszik.

Hát... ennyit szerettem volna mondani a kihívásokról, hogy igazán frappánsan fejezzem be.



2014. január 21., kedd

Wallander



Hát én nagyon imádom ezt a pasit. :)
Volt régebben egy oldal Ystadhoz, úgy láttam, az már nincs meg, most épp ez van helyette: http://www.wallander.ystad.se/en

2014. január 13., hétfő

Satrapi

Nos, mivel jelenleg nem tudok képet tenni a molyra (ami nagy szerencse, hisz annyi macskás képet, giccses borzadványt, czukiságot, pónilovat és miegyebet karcoltam már), ide vagyok kénytelen bemásolni Marjane Satrapit, a Persepolis íróját-rajzolóját.

Sok minden a könyvről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Persepolis_%28k%C3%A9preg%C3%A9ny%29

2013. december 31., kedd

2013

Hahó. Na, itt vagyok. És bár biztos jó lenne, de nem valószínű, hogy mostanában rendszeresen fogom írni ezt a blogot. 2013 úgy rohant végig rajtam, mint egy úthenger, teljesen leamortizált szellemileg, az első felében még szakdolgozatot írtam, és egy képzést próbáltam befejezni (sikerült), a másodikban meg a munkahelyemen kapkodtam a fejem, mert egy kissé felgyorsult a munkatempó.

Ami a képzést illeti, biblioterapeuta lettem, ami egy megvalósult álom egyrészt, főleg hogy két helyszínen is van már csoport (bár az egyiken inkább úgy mondanám, alakulóban van egyelőre), másrészt úgy érzem, olyan terület ez, amivel kapcsolatban rengeteg tanulnivaló, fejlődési irány van még.

Hát rengeteget olvastam 2013-ban, 109 könyv van a molyos polcomon, amibe nincsenek beleszámolva a kisfiamnak olvasott gyerekkönyvek (egy-két olyan kivételtől eltekintve, amit mondjuk csak magamnak is elolvasnék akár, de ez azért elég önkényes), és ez rengeteg. Ha valaki kérdezi, hogy bírok ennyit olvasni, akkor két dolgot tudok mondani, azt, hogy sokat békávézom és nincs tévénk. Ami igaz is különben, de még igazabb a prózai tény, hogy imádok olvasni, és valahogy így történt. :D

Egyébként erről jut eszembe, hogy van egy másik hobbim is, a színház, és pár év kihagyás után végre ismét sikerült többször eljutni színházba, ami nagy boldogság, és ha már itt tartunk, a legjobb előadás ez volt: http://vigszinhaz.hu/szindarab/199+j%C3%B3embert+keres%C3%BCnk/

Mindig csinálok az olvasott könyvekről egy kis statisztikát, ami rajtam kívül biztos nem izgat senkit, de azért ez következik.

Női szerző: 55
Férfi szerző: 51
És aki szemfüles, az észreveheti, hogy nem jön ki a 109, ez azért van, mert van három olyan könyv, ami többszerzős és vegyes. Egyébként ez egy jó kiegyensúlyozott arány, ami szerintem jó, de nem annyira lényeges, inkább csak érdekes.

Magyar: 51
Külföldi: 58
Ennek az aránynak örülök, mert nekem fontos az, hogy magyar szerzőktől is sokat olvassak. Mondjuk az igaz, hogy ez az arányt (és a női szerzős könyvekét is) megdobta a rengeteg Szabó Magda (főleg újra)olvasás, ami egyébként a szakdolgozatomhoz kellett.

Szintén részben ennek köszönhetően sok volt az újraolvasás is: 20 könyv.

10 könyv volt nonfiction, nem olyan rossz, bár ez lehetne több is, nagyon-nagyon sok minden érdekel, de erre már tényleg kevesebb energia jut. A fő csapásirány idén a pszichológia volt.

Na, jöjjenek a legek. Nem olyan könnyű választani, mert ahogy végignéztem, nagyon sok jó könyvet olvastam idén.


Legjobb novelláskötet: Ljudmila Ulickaja: A mi urunk népe és Raymond Carver: Katedrális


Legszebb regény: Marilynne Robison: Gilead

Leghangulatosabb regény: Elif Safak: Az isztambuli fattyú

Legjobb kortárs magyar: Oravecz Imre: Ondrok gödre és Kőrösi Zoltán: Magyarka

Legjobb könyv könnyed stílusban komoly témáról: Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek

Legjobb szabálytalan főhős: Jonatham Lethem: Árva Brooklyn és Mariam Petroszjan: Abban a házban

Legjobb mesekönyv: Ljudmila Ulickaja: Történetek gyerekekről és felnőttekről

Legnagyobb mosoly: Varró Dániel: Akinek a foga kijött

Legjobb GoT: George R. R. Martin: Kardok vihara

Legjobb újraolvasós: Németh László: Gyász és mondjuk Szabó Magda: Az őz

Legjobb cikidenekemtetszett: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.

Legjobb szakirodalom: Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek

Citromdíj (de szeretném egyszer nem kiosztani...): F. G. Haghenbeck: Frida füveskönyve


2014-re pedig ezt kívánom magamnak és mindenkinek, aki idetéved, meg persze hogy olvassatok sokat, de az magától értetődő. ;)